Túl a félszázon a Hungarikumok Gyűjteménye

Hungarikum
2016.06.18.

Jó hír, hogy ismét bővült a Hungarikumok Gyűjteménye, ezúttal a magyar cimbalommal, a Törley pezsgővel, a Piros Arannyal és az Erős Pistával, illetve a kaptárkövekkel és a bükkaljai kőkultúrával.

A Magyar Értéktár is gyarapodott, a már igen tekintélyes lajstromába bekerültek a magyar pásztor- és vadászkutya fajták, az egri bikavér, a tiszai halászlé, a Mihalkó-féle hortobágyi pásztorkalap, a mirelittermékek, a tiszavirág és a tiszavirágzás, a dobostorta, valamint az Országos Kék Túra.

A pénteki bővítésnek köszönhetően a Hungarikumok Gyűjteményébe már 60 érték tartozik, a Magyar Értéktár pedig 143 tételesre bővült. 

A világszerte ismert magyar cimbalom az egyik legfontosabb magyar népi hangszer, zenéjét az egész világon szeretik, a Föld legtávolabbi pontjaira is eljutott. A Piros Arany és Erős Pista paprikakészítmények pedig a magyar konyhának és étkezési kultúrának fontos elemei. A világmárkának számító Törley pezsgő mintegy száz országban kapható, a legfinomabb magyar borok és pezsők sorát egészíti ki. A kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra pedig egyedülálló természeti jellegük miatt kapták meg a címet. 

Címkék: HÍREK

De mégis hol láthatnánk?

2016.05.04.

Mármint a hungarikumokat. Az addig rendben van ugyanis, hogy mint előző posztunkban írtunk róla a hungarikumok weboldala kezd hasonlítani az elvárthoz. Az is rendben van, hogy mint arról februárban beszámoltunk, egy konferencia erejéig legalábbis már felmerült, hogy a turizmus és a hungarikumok kapcsolatát komolyabbra kellene fűzni.

Csak szó, szó, szó.

Jó lenne, ha testet is öltene ez az elképzelés, mondjuk egy olyan, XXI. századi kiállító és rendezvény központ keretében, ahol nem a múzeum-jelleg, hanem a mindennapi elérhetőség kerülne – interaktívan – a középpontba.

Ne kerteljünk: addig csak szócséplés az egész, amíg nem lesz egy Hungarikumok Háza.

Egy minapi sajtóreggelin kérdésre V. Németh Zsolt államtitkárt és hungarikumért felelős helyettese, Szakáli István Lóránd is megerősítette ezt. Sőt, V. Németh tovább is ment: szerinte a Bálna éppenséggel megfelelő hely lenne.

Igen, nem rossz ötlet. De azért van más javallat is.

Szavazzon Ön melyiket választaná Hungarikumok Házának?

Hol legyen a Hungarikumok Háza és rendezvényközpontja?

Szavazok

Bálna

Várkert Bazár

Vajdahunyad vára

Címkék: HÍREK

Most már nem kell szégyenkezni

2016.05.03.

Van az emberi lojalitás, amikor egy-egy jó kezdeményezés gyermekded megvalósítási formái miatt inkább kussol, úgy tesz, mintha vak lenne. Így voltam én ezzel a www.hungarikum.hu weboldallal is, ami hát – valljuk be – úgy volt katasztrófa, ahogy volt. Nem nézett ki sehogy (pontosabban dehogynem, de azt inkább hagyjuk), a tartalma is protokoll, protokoll, protokoll. Statikus, semmitmondó, amolyan „muszáj, hogy legyen, de senkit nem érdekel”.

Szép, nem szép, de másképpen nem lehet leírni: úgy volt szar, ahogy volt.

Az embernek az volt az érzése, hogy ez amolyan musz kellék, hogy a témával hivatalból foglalkozók nem érzik át a XXI. század követelményeit, még mindig valami dohos jurtából rendezik a világ dolgait. Így aztán nem is csodálkoztam, hogy ez a hungarikum téma sajtószerte lesajnálást kapott, az avíttságot és a nyereg alatt puhított húst tették vele egyenértékűvé.

Nem is néztem rá március óta.

Ehhez képest, csendben, a fű alatt szinte, döbbenetes változásokon ment át az elmúlt hónapban.

Látványos. Modern, de mégis megtartja egészségesen konzervatív jellegét.

Informatív. Dinamikus.

Nem tudom ki csinálta, nem tudom, hogy ki kérte meg rá, de azt igen, hogy jó döntés volt.

Most már nem kell szégyenkezni.

Mert ugye maga a hungarikum törvény is hungarikum.

Most már méltó honlappal. (Remélve, hogy a közeljövőben akár angol nyelvű verzióval).

Első, de nagy lépés a modern közegben történő értékmentés rögös útján.

Helyes.

Címkék: VÉLEMÉNYEK

Magyar értéktárba került az, amit egy hülye megszüntetett

Hungarikum
2016.04.24.

Újsághír

Egy tétellel bővítette a Hungarikumok Gyűjteményét és nyolc tétellel a Magyar Értéktárat a Hungarikum Bizottság Budapesten megtartott keddi ülésén.

Bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe Kabay Jánosnak, az Alkaloida gyógyszergyár alapítójának életműve. A Magyar Értéktárba került a több mint 130 éves múltra visszatekintő TÖRLEY pezsgő, a 100 éves készítési receptúrával rendelkező St. Hubertus magyar gyógynövénylikőr, a kézzel szedett, nagy pehelytartalmú libatoll, valamint a magyar cimbalom és a Magyar Örökség Díjat őrző Békés-tarhosi Énekiskola. 

Békés-tarhosi Énekiskola

Hungarikum lett a békési szilvapálinka.  Tudtuk meg néhány évvel ezelőtt. S itt az új hír. A Magyar Értéktárba került a Békés-tarhosi Énekiskola. Már megint Békés! Mi az, hogy Békés? Békéscsaba? Békés megye? Egy valamire való békési ember ilyenkor nyel egyet és türelmesen megmagyarázza a kérdezőnek, amit én most nem fogok. Helyette békési származású emberként megpróbálom felidézni azt, amit gyermekként és fiatal felnőttként hallottam az akkor már lepusztuló-félben lévő Wenckheim-kastélyról. Ez azért érdekes, mert az Árpád vezérünk egyik fiáról elnevezett Tarhos 1775-től a Wenckheim családé lett. Amúgy a 23 holdas parkot a szarvasi arborétum tervezője alakította ki, fantasztikus ülőfákkal 30 féle orgonával, fenyőkből telepített amfiteátrumokkal, növényritkaságok özönével. Ma is szinte hihetetlenül gazdag madárvilág lakja. Később az erő közepére épített zenepavilon Közép – európa egyik legjobb akusztikájú színháztermét rejtette. Még az elvtársi virulás sem tudta teljesen tönkretenni a kifosztott épületeket. Ezért sokat tett Gulyás György, aki a kastélyban még 1946-ban énekiskolát alapított és maga Kodály nyitotta meg a zenepalotát 1953-ban. A hely rövid idő alatt országos hírűvé vált. A hat kilométerre lévő városból, Békésről sokan jártak oda, de talán elég, ha megemlítem Szokolay Sándor nevét, aki élete meghatározó helyszínének tartotta a tarhosi intézményt. Tanárok sokasága tanult a gyönyörű környezetben. 

A tarhosi általános iskolát, zenegimnáziumot és zeneművészeti szakiskolát azonban 1954-ben egy hülye, aki történetesen a népművelési miniszter elvtárs volt, rendeleti úton megszüntette. A helyére egy gyógypedagógiai intézet került. A sors iróniája, hogy e sorok írója éppen ott kezdte el pedagógiai pályafutását képesítés nélküli nevelőként 1973-ban. Több, mint kétszáz középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek tanult és lakott ott akkoriban. Ennél többet nem is ér a történet, de egy megrendítő eseményre talán érdemes visszaemlékezni.

Gulyás GyörgyEgy csöndes tavaszi reggelen rejtélyes üzenet érkezett a kastélyból a tanári karhoz: Holnap gyertek le a színházterembe, jön a Debreceni Kodály Kórus! Tudtam jól, kik érkeznek, hiszen otthon Békésen eleget hallottam, tanár apám jó barátja Gulyás György nevét, akivel a közeli Bélmegyeren valamikor a harmincas évek végén együtt tanítottak. Vártam hát, milyen is lehet ez az ember, akinek keménységéről, igényességéről legendák terjedtek akkoriban.

A kórus tagjai néma csöndben érkeztek.  Vezetőjük, az ősz, viharedzett arcú Gulyás György lassan bejött a színpadra, kissé meglepődve pillantott a nézőtéren összegyűlt tanárokra, majd az időközben sorokba rendeződött kórus elé ált, intett, mire ők énekelni kezdtek.  Álomszép volt, a torkunkra forrt a szó, de kimert volna ott megszólalni?

Többen állítják, hogy a színpadról lefelé jövet könnyeket láttak a kórusvezető szemében. A kórus tagjai közül többen hangosan zokogtak.     

Békés-Tarhos nem hagyta magát. Később (1976-ban) a valamikor iskola hagyományait felelevenítve Gulyás György segítségével elindították Békés-Tarhosi Zenei Napok rendezvénysorozatát, és megint országos hírnevet szerezett az Árpád egyik fiáról elnevezettek település.

Gulyás György 1993. november 11-én halt meg. Maradandót alkotott Békés-Tarhostól Debrecenig.  Hatása jóval túlterjedt ideiglenes határainkon. Ezt vallotta:

„Egy életet szántam annak bizonyítására, hogy vidékről is lehet Európával együtt lépni”.

A maiak természetesen őrzik a zenei intézmény emlékét. A Facebookon például VOLT TARHOSI TANULÓK ÉS AZ UTÓDOK beírással sokkal többet lehet megtudni azokról az időkről. Ráadásul tervezik a jövőt is. Múlt nélkül nem létezik jövő… mint tudjuk.

Szerző: Hanczár János

Címkék: HÍREK, VÉLEMÉNYEK

A kürtőskalács és a medve nem játék

Hungarikum
2016.04.13.

Kezdjük a medvével. Bruma, a medve, közismertebb nevén Brumaci 1723-ban elindult Jászvásárra, konkrétan azért, hogy végre vegyen egy kis mézet, és vigye azt haza a közeli Kárpátok övezte Magyarországra a feleségének (Brumáné anyamedvének) és a három bocsnak (Dirminek, Dörminek és Durminak). Jászvásár közelébe érve rémülten vette észre, hogy három román állampolgárságúnak tűnő román vadász üldözi, ráadásul csőre töltött flintával, de Bruma csellel élt, és növésben lévő tölgyfának álcázta magát, majd mind a három puskás embert hátulról megette.

A román szigorúan titkos történetírás szerint sajnos ezért nem maradt szemtanú arra, hogy a kürtőskalács román termék lenne.

Amúgy igazából nem is lehetett tudni, hogy a három románnak tűnő vadász nem volt-e török, hiszen akkoriban a törökök még javában éltek arrafelé, sőt még száz év múlva is ott éltek, meg azután is.

Na, most: Jászvásárra érve Bruma nem kapott mézet, de kürtőskalácsot igen. A kalácsot Ferattiné Kálnoki Ágnes adta Brumának, ott Jászvásáron. Ő egy magyar származású erdélyi magyar hölgy volt, pedig akkor éppen Moldovában lakott. A „kürtő kaláts” nevű kürtőskalácsról egy levelet is írt, melynek eredetije a Kolozsvári Állami Levéltárban található. Csak úgy mondom.

1784-ben Bruma már nem élt, de unokái a nagyapa meséiből még jól emlékeztek a kürtőskalács történetére, így nem volt nehéz Dániel Istvánné Gróf Mikes Mária (magyar állampolgárságú és származású) magyar asszonynak elmondani a kürtőskalács első receptjét, ami aztán Dánielné 1784-es keltezésű erdélyi szakácskönyvében bukkant fel. Ez kiegészítésre szorul, mert a magyar származású magyarok ott Erdélyben fejből már jól ismerték, és használták ezt a receptet.

Ugorjunk!

Nem fogjátok elhinni, pár száz év múlva Hantz Péter magyar származású magyar biofizikus-kutató kénytelen volt létrehozni a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestületet (NKSZ, kurtos.eu), mert ugyanis közben Erdélyt érthetetlen módon egy Románia nevű ideiglenes államkísérlethez ragasztották, és derék migránsai (akik úgynevezett román népnek hívatják magukat) úgy akarják hinni, hogy a kürtőskalácsot ők találták fel.    

Ez még semmi. Nevet is próbáltak ráakasztani: „colac secuiesc”, vagy „cozonac secuiesc” néven emlegetik. Irimescu úr, a miniszterük, aki állítólag egy Bucur nevű birkapásztorról Bucuresti-nek nevezett városban gondolkodik az élet nagy dolgairól, merészen kijelentette: „a süteményt először Erdélyben egy román nemzetiségű asszony készítette 1784-ben, aki magyar állampolgár volt.” 

Nem, Kedves Olvasó, nem szakadt le az ég, még nem. Majd most fog. Bruma késői utódai komolyan gondolkodnak azon, hogy besétáljanak a román nemzetiségű román miniszter lakásába, és ősapjukra tisztelettel megegyék őt. Brassó külvárosáig már el is jutottak és ott mérgükben kukákat borogatnak. Pár napra most megálltak a macik, mert olyan hírt kaptak, amitől megállt bennük az ütő.  Ez volt a hír: „Tánczos Barna szenátor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátusi frakcióvezetője szerint Magyarországnak és Romániának közösen kellene kérnie a kürtőskalács európai védelmét.” Van még más is: Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter elmondása szerint „Románia le akarja védeni a kürtőskalácsot oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termékként.”

A Kárpátok medvéi ekkor már kissé idegesen fordították félelmetes fogsorukat Bucuresti felé. Egyre többen voltak, végül már legalább ötszázezren. Először Táncos Barna szenátor urat akarták megenni, ám végül a legöregebb, aki a hagyományoknak megfelelően Bruma névre hallgatott, lebeszélte őket erről. Ennyit szólt: bízzunk az emberben. Várjunk türelemmel, de itt Brassó alatt. Csak akkor indulunk, ha én jelt adok. A medvék ott állnak, no és persze ott áll a sajtó is.

Mindenki tudja, hogy ez a furcsa történet már régen nem a kürtőskalácsról szól.   

 „A magyar Földművelésügyi Minisztérium (FM) tavaly (2015) november végén közölte, hogy a kürtőskalácsnak, mint „hagyományos különleges terméknek” az uniós bejegyeztetése érdekében lép fel. A minisztérium rámutatott: a bejegyzett elnevezést minden olyan gazdasági szereplő használhatja földrajzi elhelyezkedésre való tekintet nélkül, amely az adott termékleírásban foglalt receptúrának megfelelő terméket forgalmaz. A kürtőskalács kiemelkedő magyar nemzeti érték lett, miután a Hungarikum Bizottság tavaly januárban döntött a Magyar Értéktárba történő felvételéről, majd decemberben hungarikummá nyilvánították a terméket. December közepén Gál Péter, az FM eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára közölte, hogy várhatóan az idei első negyedév végén nyújtja be Magyarország azt a kérelmet, amelyben a kürtőskalácsot hagyományos különleges termékké kívánják nyilváníttatni az Európai Unióban.”

Brumm.

Címkék: VÉLEMÉNYEK

EGY MAGYAR, AKI LEGYŐZTE A FÁJDALMAT

Jelen írásunkkal - az akár Hungarikumnak is bátran aposztrofálható - magyar találékonyság és elme tudományos vívmányaira szeretnénk felhívni a figyelmet. Célunk azonban nem csak a köztudatban aktívan jelen lévő kiválóságaink bemutatása, hanem a kevéssé közismert, ám a létrehozott értékek jelentőségében ugyanúgy világraszólót alkotó honfitársaink ismertetése. A mikroszkóp alatt Kabay János.

Ha a híres magyar biokémikusokra, gyógyszerészekre gondolunk először mindenkinek Béres József, vagy Richter Gedeon neve ugrik be, nem véletlenül. Érdemes azonban egy picit szélesebb spektrumon is visszatekinteni, ugyanis kevesen tudják, hogy egy magyarnak köszönhető a fájdalomcsillapítás forradalmasítása, amelynek hatására az széles körben hozzáférhetővé vált. Kabay János életművének legfőbb vívmánya annak a módszernek a kifejlesztése, amelynek következtében lehetségessé vált a kor legerősebb fájdalomcsillapító vegyületének számító morfinnak a tömeggyártása. A felfedezés lényege, hogy az előállítás során az életveszélyes ópium fázis kikerülhető, így bárki biztonsággal alkalmazhatta a fájdalomcsillapítót. Kabay előbb zöld máknövényt felhasználva ért el sikereket 1925-ben, majd továbbfejlesztve a technikát, az addig csak mezőgazdasági hulladékként hasznosított száraz mákszalmával véglegesítette a módszert 1931-ben. Ezzel a tudományos világot megdöbbentő felfedezéssel bebizonyította, hogy - szemben szkeptikus hangokkal - a morfint változatlan összetételben tartalmazza az érett mák is. Módszerének gyakorlati alkalmazása érdekében szülőföldjén, az 1952-óta Tiszavasvári nevet viselő Bűdszentmihályon megalapította az Alkaloida Gyógyszergyárat, ahol rengeteg helybélinek tudott munkát adni.

Kabay János

Találmánya világszenzációnak számított, olyan problémát oldott meg vele, mellyel a gazdag, jól felszerelt francia és német laborokban több száz évig hiába próbálkoztak. A morfint a mai napig világszerte az ő módszere alapján állítják elő mákszalmából.

Felfedezése rengeteg ember szenvedésén, fájdalmán enyhített, a hadifelcserek alapfelszerelésébe is bekerült a világháborúk idején.

Kabay, aki a laboratóriumában az intenzívebb termelés érdekében további kísérleteket folytatott, sikerei kapujában azonban, 39 éves korában egy sérvműtét után fellépő vérmérgezésben hunyt el döbbenetes hirtelenséggel. Pedig jó eséllyel ő is megkaphatta volna a következő Nobel-díjat. A svéd állam figyelme ugyanis épp az ő kutatásai nyomán irányult Magyarországra, a svéd miniszterelnök méltatta és biztosította Nobel-díjra jelölési szándékáról.

Kabay János csak egy, a rengeteg korát meghaladó magyarból, akikről dacára annak, hogy teljesítményükkel megváltoztatatták a világot, csak keveset tudunk. Fontos lenne, hogy Puskás életművéhez hasonlóan más, a saját területén kiemelkedőt alkotó honfitársunk is bekerüljön a Hungarikumok listájára. Hogy ne csak az emlékezetünkben éljenek tovább.

Címkék: VÉLEMÉNYEK

Hiábavaló román próbálkozás

Hungarikum
2016.03.16.

Román próbálkozás egy hungarikum ellen 

Irimescu úr! Az Ön érvelése oly kevés ide…

Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter elmondása szerint „Románia le akarja védeni a kürtőskalácsot oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termékként (PGI).” 

A miniszter úr hatásosnak szánt érvelése szerint „a süteményt először Erdélyben egy román nemzetiségű asszony készítette 1784-ben, aki magyar állampolgár volt.”

Álljunk csak meg egy szóra miniszter úr! Az Önök fülével nem nagyon érthető kultúrnyelven (magyarul) ez ügyben többek között a következő mondat olvasható:  

„A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület által létrehozott kurtos.eu honlapon Hantz Péter biofizikus kutató és Pozsony Ferenc néprajzprofesszor által jegyzett, a kürtőskalács történetéről szóló cikk szerint a sütemény első receptje Dániel Istvánné Gróf Mikes Mária 1784-es keltezésű erdélyi szakácskönyvében bukkant fel.”

Achim Irimescu

Ön nagyon ügyes ember Irimescu úr. Ügyesen megpróbálja a két dátumot összhangba hozni a dicső kürtőskalács-készítő román történelmi múlttal. Ez elsőre úgy tűnik, sikerülhet is, hiszen a két évszám azonos: 1784.  Na most ugye mit kell ilyenkor tenni? Ekkor jön jó román szokás szerint a „volt egyszer egy hol nem volt”. Azaz, vagy kell ide egy frissen előásott római kődarab, lehetőleg a kolozsvári Mátyás szobor előtti, vagy egy magyar állampolgárságú román nemzetiségű asszony, aki ezt a süteményt kisütötte. Hogy is lehetett másképp Irimescu úr? Sehogy. Attól igaz, mert Ön ezt mondja, ugye? Hogy is hívták azt a hölgyet? Nem érdekes, igaz? Kimondunk valami nagy-merészet, lesz, ami lesz és azok az ostoba magyarok majd csak elfelejtik megcáfolni, és ekkor persze azt is elmondhatjuk az Uniónak, hogy Magyarország nem cáfolta, hogy egy román hölgy az, aki először kisütötte azt a kürtőskalácsot. Persze ilyenkor majd azt nem teszi hozzá Irimescu úr, hogy az a nő magyar nemzetiségű volt. Minek, csak megzavarná a felületes olvasót. De ismerjük ezt az ostoba trükközést miniszter úr. Hányszor bevetették már a magyarokkal szemben. Olyan szánalmas és kevés ide ez a vergődés!

Ez még mind semmi. Ismét idézek: „A miniszter január elején egy román kereskedelmi televíziónak kijelentette: a kürtőskalács levédési eljárásában Románia számára előnyt jelent, hogy Magyarország is elismeri, erdélyi a termék”.    

Kedves Achim Irimescu bácsi! Már ne vegye zokon, de ilyen marhaságot még nem is hallottunk mi itt Európában.

Ön azt próbálja csűrni-csavarni, hogyMagyarország is elismeri, erdélyi a termék” Tudja, amikor a török uralom után valahogy megpróbálták összerakni ezt a Románia nevezetű tákolmányt, valamikor az 1800-as évek közepe felé, bizony ez az Erdély nevű terület Magyarországhoz inkább vonzódott, mint az önök máig tartó földrajzi kísérletéhez, mint ahogy ezer év óta így volt ez kedves Irimescu bácsi. „Magyarország is elismeri, erdélyi a termék?” Mi van? Elismeri?Tényleg?Még ilyet!Ugye nem gondolja, hogy képes összeugrasztani egymással a magyarokat Irimescu úr? És bevesszük azt a maszlagot, amivel meg akar etetni minket? Bár pillanatnyilag úgy tűnik, Erdély nem Magyarország szerves alkotóeleme, Ön tudja a legjobban, hogy mostanában Erdély szívességi lakói közt a román nemzetiségű éppen román állampolgárnak számító emberek közül sokan a legszívesebben elszakadnának az önök „országától”.

Ez a helyzet, uram. Akkor nézzük a tényeket, még akkor is, ha ez rossz hír az Ön számára Irimescu úr: 

Ferattiné Kálnoki Ágnes 1723-ban Jászvásárról írt levelében először jelenik meg a "kürtő kaláts" szóösszetétel. A levél eredetije a Kolozsvári Állami Levéltárban található.”

Aztán a „colac secuiesc”, vagy „cozonac secuiesc” néven emlegetett román jelzős szerkezetek, ha jól értem „székely kalácsot” jelentenek. Gondolom Irimescu úr, hogy valódi román megfelelője is van ennek. Azok a gonosz magyarbarát lengyelek meg egyenesen kurtoszkalacznak vagy węgierski kołacznak mondják, ami ugyancsak szörnyen igazságtalan, de még az angolok is a Kurtosh Kalach kifejezést használják rá, ami igen nyomasztó a románok számára, hiszen ez a nyelv elég szépen elterjedt a világban. A németek pedig beledobnak egy követ a román kacsák közé a tóba azzal, hogy Schornsteinkuchen e sütemény eredeti neve, és ha már így van, akkor nyilván német. De ha német, akkor hogyan román Irimescu úr? És persze mi van akkor, ha az első kürtőskalácsot egy német származású erdélyi magyar állampolgárságú nő sütötte? És ha vegyes házasság volt?

Amúgy, ismét idézek:

„A magyar Földművelésügyi Minisztérium (FM) tavaly november végén közölte, hogy a kürtőskalácsnak, mint „hagyományos különleges terméknek” az uniós bejegyeztetése érdekében lép fel. A minisztérium rámutatott: a bejegyzett elnevezést minden olyan gazdasági szereplő használhatja földrajzi elhelyezkedésre való tekintet nélkül, amely az adott termékleírásban foglalt receptúrának megfelelő terméket forgalmaz. A kürtőskalács kiemelkedő magyar nemzeti érték lett, miután a Hungarikum Bizottság tavaly januárban döntött a Magyar Értéktárba történő felvételéről, majd decemberben hungarikummá nyilvánították a terméket. December közepén Gál Péter, az FM eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára közölte, hogy várhatóan az idei első negyedév végén nyújtja be Magyarország azt a kérelmet, amelyben a kürtőskalácsot hagyományos különleges termékké kívánják nyilváníttatni az Európai Unióban.”

Címkék: HÍREK, VÉLEMÉNYEK

A hungarikumok és a turizmus fejlesztése

Hungarikum
2016.02.27.

Első ízben rendezték meg a Hungarikumok a turizmusban, turizmus a hungarikumokért című konferenciát, amelyen veretes előadói gárda tette tiszteletét ez Edutus Főiskolán. V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár többek között arról beszélt, hogy „meg kell őrizni és meg kell ismertetni széles körben azokat az értékeket, amelyek a magyarság termelési kultúrájához, életének legkülönbözőbb területeihez kötődnek” és ebben hatalmas szerepe van a négy éve, hogy megszületett a hungarikum törvénynek, amellyel az volt a célkitűzés, hogy széles körben lehessen összegyűjteni a magyarság számára fontos értékeket. De nem csak a Nemzeti Értékpiramis legfelső szintjén helyet foglaló hungarikumok a nagyon fontosak, hanem az alsóbb szinteken, helyi, megyei értéktárakban összegyűjtött értékek is – mondta V. Németh.

V. Németh Zsolt, államtitkár

A tanácskozás témaköréhez a kormányzati oldalról Szakáli István Loránd hungarikumokért felelős helyettes államtitkár prezentációja adta az alaphangot, hiszen ebből még a laikusok számára is kiderült: a hungarikumok újabb eszközt kínálnak a turizmus fejlesztésében, ezt a lehetőséget tudatosan célszerű használni a turisztikai programok megtervezésében. Megjegyezte, hogy a Hungarikumok Gyűjteményében most még kevés a turizmus és vendéglátás szakterületéről származó hungarikum, de ezek száma növelhető. A hungarikumok között számos olyan érték található, mint például a mohácsi busójárás, a Herendi porcelán vagy a Budai Várnegyed, amelyekben további turisztikai potenciál rejlik. Szakáli határozottan amellett érvelt, hogy a fejlődés szempontjából megkerülhetetlen az együttműködés a turisztikai és a hungarikum terület között.

Szakáli István Loránd, helyettes államtitkár

Jandala Csilla, a konferenciát vendégül látó Edutus Főiskola rektora elmondta: a mostani szakmai véleménycsere azért fontos, mert a hungarikumok vonzerőt jelenthetnek a turizmusban. Az ezekre épülő turisztikai kínálat egyedivé tehet egy-egy térséget, és Magyarországot is. Jandala egyben a Turisztikai Tanácsadók Szövetségének elnöke is és e minőségében hangsúlyozta, hogy a hungarikumok és turisztikai hasznosításuk fontos szerepet tölt be a Szövetség munkájában. A cél érdekében a szervezeten belül külön munkacsoportot is létrehoztak.

Jandala Csilla, rektor 

Szóban már elindult a kapcsolatfelvétel. Várjuk a gyakorlati jeleket is.

fotók: Edutus Főiskola

Címkék: HÍREK

A Délvidék kincseit mutatja be egy új portál

Hungarikum
2016.01.31.

A délvidéki földikutya, Kosztolányi Dezső Aranysárkány című regényének helyszíne, a szabadkai szecessziós épületek, Óbecse napsugaras díszítésű deszkaoromzatai és a ludasi népmesemondás is szerepel abban a gyűjteményben, amely a vajdasági magyar nemzeti kincseket és értékeket hivatott bemutatni és népszerűsíteni.

A honlapot 2016. január 28-án mutatták be Zentán a szélesebb nagyközönség előtt. Gondi Martina, a projektet koordináló Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta:

2013-ban vajdasági szakemberek összeállítottak egy listát a vajdasági értékekről, és ezek közül 64-et fogadott el a Hungarikum Bizottság.

A portálon olvasható leírás szerint „az értékek felkutatása az egyes településeken kezdődik, hiszen a helyi értékeket a helyiek ismerik a legjobban. A települési értéktárak kincseiből lehetnek majd a tájegységi, a vajdasági magyar és a kiemelt nemzeti értékek, esetleg hungarikumok is”. A www.ertektar.rs honlapon található lista a tervek szerint folyamatosan bővül majd, ugyanis az oldalon bárki javaslatot tehet egy-egy felfedezésre váró vajdasági természeti vagy kulturális kincsre.

A projekt Földművelésügyi Minisztérium támogatásával valósult meg, melynek előzményeként 2015 tavaszán az agrártárca megbízásából a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 48 millió forint vissza nem térítendő keretösszeggel meghívásos pályázatot hirdetett határon túli szervezetek számára a külhoni magyar értékek összegyűjtésének támogatására. A pályázat célja külhoni értékek gyűjtése, rendszerezése, a külhoni értékeket alátámasztó dokumentumok felkutatása, javaslatok elkészítése az értéktárba történő felvételre volt.

Ezeket a cikkeket olvastad már?