Hiábavaló román próbálkozás

Hungarikum

Román próbálkozás egy hungarikum ellen 

Irimescu úr! Az Ön érvelése oly kevés ide…

Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter elmondása szerint „Románia le akarja védeni a kürtőskalácsot oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termékként (PGI).” 

A miniszter úr hatásosnak szánt érvelése szerint „a süteményt először Erdélyben egy román nemzetiségű asszony készítette 1784-ben, aki magyar állampolgár volt.”

Álljunk csak meg egy szóra miniszter úr! Az Önök fülével nem nagyon érthető kultúrnyelven (magyarul) ez ügyben többek között a következő mondat olvasható:  

„A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület által létrehozott kurtos.eu honlapon Hantz Péter biofizikus kutató és Pozsony Ferenc néprajzprofesszor által jegyzett, a kürtőskalács történetéről szóló cikk szerint a sütemény első receptje Dániel Istvánné Gróf Mikes Mária 1784-es keltezésű erdélyi szakácskönyvében bukkant fel.”

Achim Irimescu

Ön nagyon ügyes ember Irimescu úr. Ügyesen megpróbálja a két dátumot összhangba hozni a dicső kürtőskalács-készítő román történelmi múlttal. Ez elsőre úgy tűnik, sikerülhet is, hiszen a két évszám azonos: 1784.  Na most ugye mit kell ilyenkor tenni? Ekkor jön jó román szokás szerint a „volt egyszer egy hol nem volt”. Azaz, vagy kell ide egy frissen előásott római kődarab, lehetőleg a kolozsvári Mátyás szobor előtti, vagy egy magyar állampolgárságú román nemzetiségű asszony, aki ezt a süteményt kisütötte. Hogy is lehetett másképp Irimescu úr? Sehogy. Attól igaz, mert Ön ezt mondja, ugye? Hogy is hívták azt a hölgyet? Nem érdekes, igaz? Kimondunk valami nagy-merészet, lesz, ami lesz és azok az ostoba magyarok majd csak elfelejtik megcáfolni, és ekkor persze azt is elmondhatjuk az Uniónak, hogy Magyarország nem cáfolta, hogy egy román hölgy az, aki először kisütötte azt a kürtőskalácsot. Persze ilyenkor majd azt nem teszi hozzá Irimescu úr, hogy az a nő magyar nemzetiségű volt. Minek, csak megzavarná a felületes olvasót. De ismerjük ezt az ostoba trükközést miniszter úr. Hányszor bevetették már a magyarokkal szemben. Olyan szánalmas és kevés ide ez a vergődés!

Ez még mind semmi. Ismét idézek: „A miniszter január elején egy román kereskedelmi televíziónak kijelentette: a kürtőskalács levédési eljárásában Románia számára előnyt jelent, hogy Magyarország is elismeri, erdélyi a termék”.    

Kedves Achim Irimescu bácsi! Már ne vegye zokon, de ilyen marhaságot még nem is hallottunk mi itt Európában.

Ön azt próbálja csűrni-csavarni, hogyMagyarország is elismeri, erdélyi a termék” Tudja, amikor a török uralom után valahogy megpróbálták összerakni ezt a Románia nevezetű tákolmányt, valamikor az 1800-as évek közepe felé, bizony ez az Erdély nevű terület Magyarországhoz inkább vonzódott, mint az önök máig tartó földrajzi kísérletéhez, mint ahogy ezer év óta így volt ez kedves Irimescu bácsi. „Magyarország is elismeri, erdélyi a termék?” Mi van? Elismeri?Tényleg?Még ilyet!Ugye nem gondolja, hogy képes összeugrasztani egymással a magyarokat Irimescu úr? És bevesszük azt a maszlagot, amivel meg akar etetni minket? Bár pillanatnyilag úgy tűnik, Erdély nem Magyarország szerves alkotóeleme, Ön tudja a legjobban, hogy mostanában Erdély szívességi lakói közt a román nemzetiségű éppen román állampolgárnak számító emberek közül sokan a legszívesebben elszakadnának az önök „országától”.

Ez a helyzet, uram. Akkor nézzük a tényeket, még akkor is, ha ez rossz hír az Ön számára Irimescu úr: 

Ferattiné Kálnoki Ágnes 1723-ban Jászvásárról írt levelében először jelenik meg a "kürtő kaláts" szóösszetétel. A levél eredetije a Kolozsvári Állami Levéltárban található.”

Aztán a „colac secuiesc”, vagy „cozonac secuiesc” néven emlegetett román jelzős szerkezetek, ha jól értem „székely kalácsot” jelentenek. Gondolom Irimescu úr, hogy valódi román megfelelője is van ennek. Azok a gonosz magyarbarát lengyelek meg egyenesen kurtoszkalacznak vagy węgierski kołacznak mondják, ami ugyancsak szörnyen igazságtalan, de még az angolok is a Kurtosh Kalach kifejezést használják rá, ami igen nyomasztó a románok számára, hiszen ez a nyelv elég szépen elterjedt a világban. A németek pedig beledobnak egy követ a román kacsák közé a tóba azzal, hogy Schornsteinkuchen e sütemény eredeti neve, és ha már így van, akkor nyilván német. De ha német, akkor hogyan román Irimescu úr? És persze mi van akkor, ha az első kürtőskalácsot egy német származású erdélyi magyar állampolgárságú nő sütötte? És ha vegyes házasság volt?

Amúgy, ismét idézek:

„A magyar Földművelésügyi Minisztérium (FM) tavaly november végén közölte, hogy a kürtőskalácsnak, mint „hagyományos különleges terméknek” az uniós bejegyeztetése érdekében lép fel. A minisztérium rámutatott: a bejegyzett elnevezést minden olyan gazdasági szereplő használhatja földrajzi elhelyezkedésre való tekintet nélkül, amely az adott termékleírásban foglalt receptúrának megfelelő terméket forgalmaz. A kürtőskalács kiemelkedő magyar nemzeti érték lett, miután a Hungarikum Bizottság tavaly januárban döntött a Magyar Értéktárba történő felvételéről, majd decemberben hungarikummá nyilvánították a terméket. December közepén Gál Péter, az FM eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára közölte, hogy várhatóan az idei első negyedév végén nyújtja be Magyarország azt a kérelmet, amelyben a kürtőskalácsot hagyományos különleges termékké kívánják nyilváníttatni az Európai Unióban.”

Címkék: HÍREK, VÉLEMÉNYEK
http://hungarikum.blogstar.hu/./pages/hungarikum/contents/blog/25897/pics/14581402717228472_800x600.jpg
HÍREK,VÉLEMÉNYEK
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?