EGY MAGYAR, AKI LEGYŐZTE A FÁJDALMAT

Jelen írásunkkal - az akár Hungarikumnak is bátran aposztrofálható - magyar találékonyság és elme tudományos vívmányaira szeretnénk felhívni a figyelmet. Célunk azonban nem csak a köztudatban aktívan jelen lévő kiválóságaink bemutatása, hanem a kevéssé közismert, ám a létrehozott értékek jelentőségében ugyanúgy világraszólót alkotó honfitársaink ismertetése. A mikroszkóp alatt Kabay János.

Ha a híres magyar biokémikusokra, gyógyszerészekre gondolunk először mindenkinek Béres József, vagy Richter Gedeon neve ugrik be, nem véletlenül. Érdemes azonban egy picit szélesebb spektrumon is visszatekinteni, ugyanis kevesen tudják, hogy egy magyarnak köszönhető a fájdalomcsillapítás forradalmasítása, amelynek hatására az széles körben hozzáférhetővé vált. Kabay János életművének legfőbb vívmánya annak a módszernek a kifejlesztése, amelynek következtében lehetségessé vált a kor legerősebb fájdalomcsillapító vegyületének számító morfinnak a tömeggyártása. A felfedezés lényege, hogy az előállítás során az életveszélyes ópium fázis kikerülhető, így bárki biztonsággal alkalmazhatta a fájdalomcsillapítót. Kabay előbb zöld máknövényt felhasználva ért el sikereket 1925-ben, majd továbbfejlesztve a technikát, az addig csak mezőgazdasági hulladékként hasznosított száraz mákszalmával véglegesítette a módszert 1931-ben. Ezzel a tudományos világot megdöbbentő felfedezéssel bebizonyította, hogy - szemben szkeptikus hangokkal - a morfint változatlan összetételben tartalmazza az érett mák is. Módszerének gyakorlati alkalmazása érdekében szülőföldjén, az 1952-óta Tiszavasvári nevet viselő Bűdszentmihályon megalapította az Alkaloida Gyógyszergyárat, ahol rengeteg helybélinek tudott munkát adni.

Kabay János

Találmánya világszenzációnak számított, olyan problémát oldott meg vele, mellyel a gazdag, jól felszerelt francia és német laborokban több száz évig hiába próbálkoztak. A morfint a mai napig világszerte az ő módszere alapján állítják elő mákszalmából.

Felfedezése rengeteg ember szenvedésén, fájdalmán enyhített, a hadifelcserek alapfelszerelésébe is bekerült a világháborúk idején.

Kabay, aki a laboratóriumában az intenzívebb termelés érdekében további kísérleteket folytatott, sikerei kapujában azonban, 39 éves korában egy sérvműtét után fellépő vérmérgezésben hunyt el döbbenetes hirtelenséggel. Pedig jó eséllyel ő is megkaphatta volna a következő Nobel-díjat. A svéd állam figyelme ugyanis épp az ő kutatásai nyomán irányult Magyarországra, a svéd miniszterelnök méltatta és biztosította Nobel-díjra jelölési szándékáról.

Kabay János csak egy, a rengeteg korát meghaladó magyarból, akikről dacára annak, hogy teljesítményükkel megváltoztatatták a világot, csak keveset tudunk. Fontos lenne, hogy Puskás életművéhez hasonlóan más, a saját területén kiemelkedőt alkotó honfitársunk is bekerüljön a Hungarikumok listájára. Hogy ne csak az emlékezetünkben éljenek tovább.

Címkék: VÉLEMÉNYEK
2
http://hungarikum.blogstar.hu/./pages/hungarikum/contents/blog/26208/pics/14594249003392432_800x600.jpg
VÉLEMÉNYEK
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

A bejegyzésre 2 db hozzászólás érkezett!
Hungarikum 2016-04-19 19:33:23
Kedves Attila,

üdvözlöm az olvasóink között, köszönöm szépen az észreveteleit, pontosítottam a cikket.

Szép napot!
Válaszolok
Attila 2016-04-04 14:02:54
Kedves cikkíró!

Nem Tiszavasváron, hanem Tiszavasváriban, ill "Tiszavasváron elhelyezkedő Bűdszentmihályon ", hanem 1952 óta Tiszavasvári nevet viselő .....
Kérném pontosítani, köszönöm ...
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?