A kürtőskalács és a medve nem játék

Hungarikum

Kezdjük a medvével. Bruma, a medve, közismertebb nevén Brumaci 1723-ban elindult Jászvásárra, konkrétan azért, hogy végre vegyen egy kis mézet, és vigye azt haza a közeli Kárpátok övezte Magyarországra a feleségének (Brumáné anyamedvének) és a három bocsnak (Dirminek, Dörminek és Durminak). Jászvásár közelébe érve rémülten vette észre, hogy három román állampolgárságúnak tűnő román vadász üldözi, ráadásul csőre töltött flintával, de Bruma csellel élt, és növésben lévő tölgyfának álcázta magát, majd mind a három puskás embert hátulról megette.

A román szigorúan titkos történetírás szerint sajnos ezért nem maradt szemtanú arra, hogy a kürtőskalács román termék lenne.

Amúgy igazából nem is lehetett tudni, hogy a három románnak tűnő vadász nem volt-e török, hiszen akkoriban a törökök még javában éltek arrafelé, sőt még száz év múlva is ott éltek, meg azután is.

Na, most: Jászvásárra érve Bruma nem kapott mézet, de kürtőskalácsot igen. A kalácsot Ferattiné Kálnoki Ágnes adta Brumának, ott Jászvásáron. Ő egy magyar származású erdélyi magyar hölgy volt, pedig akkor éppen Moldovában lakott. A „kürtő kaláts” nevű kürtőskalácsról egy levelet is írt, melynek eredetije a Kolozsvári Állami Levéltárban található. Csak úgy mondom.

1784-ben Bruma már nem élt, de unokái a nagyapa meséiből még jól emlékeztek a kürtőskalács történetére, így nem volt nehéz Dániel Istvánné Gróf Mikes Mária (magyar állampolgárságú és származású) magyar asszonynak elmondani a kürtőskalács első receptjét, ami aztán Dánielné 1784-es keltezésű erdélyi szakácskönyvében bukkant fel. Ez kiegészítésre szorul, mert a magyar származású magyarok ott Erdélyben fejből már jól ismerték, és használták ezt a receptet.

Ugorjunk!

Nem fogjátok elhinni, pár száz év múlva Hantz Péter magyar származású magyar biofizikus-kutató kénytelen volt létrehozni a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestületet (NKSZ, kurtos.eu), mert ugyanis közben Erdélyt érthetetlen módon egy Románia nevű ideiglenes államkísérlethez ragasztották, és derék migránsai (akik úgynevezett román népnek hívatják magukat) úgy akarják hinni, hogy a kürtőskalácsot ők találták fel.    

Ez még semmi. Nevet is próbáltak ráakasztani: „colac secuiesc”, vagy „cozonac secuiesc” néven emlegetik. Irimescu úr, a miniszterük, aki állítólag egy Bucur nevű birkapásztorról Bucuresti-nek nevezett városban gondolkodik az élet nagy dolgairól, merészen kijelentette: „a süteményt először Erdélyben egy román nemzetiségű asszony készítette 1784-ben, aki magyar állampolgár volt.” 

Nem, Kedves Olvasó, nem szakadt le az ég, még nem. Majd most fog. Bruma késői utódai komolyan gondolkodnak azon, hogy besétáljanak a román nemzetiségű román miniszter lakásába, és ősapjukra tisztelettel megegyék őt. Brassó külvárosáig már el is jutottak és ott mérgükben kukákat borogatnak. Pár napra most megálltak a macik, mert olyan hírt kaptak, amitől megállt bennük az ütő.  Ez volt a hír: „Tánczos Barna szenátor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátusi frakcióvezetője szerint Magyarországnak és Romániának közösen kellene kérnie a kürtőskalács európai védelmét.” Van még más is: Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter elmondása szerint „Románia le akarja védeni a kürtőskalácsot oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termékként.”

A Kárpátok medvéi ekkor már kissé idegesen fordították félelmetes fogsorukat Bucuresti felé. Egyre többen voltak, végül már legalább ötszázezren. Először Táncos Barna szenátor urat akarták megenni, ám végül a legöregebb, aki a hagyományoknak megfelelően Bruma névre hallgatott, lebeszélte őket erről. Ennyit szólt: bízzunk az emberben. Várjunk türelemmel, de itt Brassó alatt. Csak akkor indulunk, ha én jelt adok. A medvék ott állnak, no és persze ott áll a sajtó is.

Mindenki tudja, hogy ez a furcsa történet már régen nem a kürtőskalácsról szól.   

 „A magyar Földművelésügyi Minisztérium (FM) tavaly (2015) november végén közölte, hogy a kürtőskalácsnak, mint „hagyományos különleges terméknek” az uniós bejegyeztetése érdekében lép fel. A minisztérium rámutatott: a bejegyzett elnevezést minden olyan gazdasági szereplő használhatja földrajzi elhelyezkedésre való tekintet nélkül, amely az adott termékleírásban foglalt receptúrának megfelelő terméket forgalmaz. A kürtőskalács kiemelkedő magyar nemzeti érték lett, miután a Hungarikum Bizottság tavaly januárban döntött a Magyar Értéktárba történő felvételéről, majd decemberben hungarikummá nyilvánították a terméket. December közepén Gál Péter, az FM eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára közölte, hogy várhatóan az idei első negyedév végén nyújtja be Magyarország azt a kérelmet, amelyben a kürtőskalácsot hagyományos különleges termékké kívánják nyilváníttatni az Európai Unióban.”

Brumm.

Címkék: VÉLEMÉNYEK
http://hungarikum.blogstar.hu/./pages/hungarikum/contents/blog/26533/pics/14605617907136491_800x600.jpg
VÉLEMÉNYEK
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?